Cikk és a kép forrása: http://www.digitalhungary.hu/e-kereskedelem/Szamlazas-az-online-kereskedelemben-jo-ha-ezekkel-tisztaban-vagy/8224/
Szűkebb értelemben, hétköznapi viszonylatban a webáruházak működését tekintjük e- kereskedelemnek, amely olyan kiskereskedelmi tevékenység, amely során az eladó a szolgáltatást vagy terméket elektronikus úton (például interneten webshopban) értékesíti. Eladó a szolgáltatásnyújtást vagy termékértékesítést nyújthatja magánszemélynek, ezt nevezzük a mai közkedvelt megnevezések alapján b2c (business-to-customer) típusú e-kereskedelemnek, vagy eladó egy vállalkozásnak kínálja termékét, szolgáltatását, ezt nevezzük b2b (business-to-business) típusú e- kereskedelemnek.
Nyugta vagy számla adása a kötelező?
Az e-kereskedelmi tevékenységhez az eladó kereskedőnek egyéni vállalkozónak vagy cégnek kell lennie, így adószámmal rendelkező adózóról beszélünk. Az online kereskedelem során van lehetőség nyugta adására, ha a nyugtaadás feltételei megvalósulnak (azaz a megvásárolt árú ellenértékét legkésőbb a teljesítést időpontjáig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő fizetési eszközzel kiegyenlíti a vevő). Mivel a nyugtát nem lehet előre kiállítani, ezért a termék átvételekor a futárnak kellene a helyszínen nyugtát írnia vagy nyomtatnia. A gyakorlatban ennél sokkal egyszerűbb, hogyha a számla előre kiállításra kerül vevő részére. A számla lehet elektronikus, amely megküldhető e-mailben van papír alapú, amely a termékkel postázható. Ahhoz, hogy a számlát minden esetben ki tudjuk állítani, a webáruház felületén lehetőséget kell biztosítani vásárló részére a számlázási adatok megadására. Abban az esetben, ha a csomag visszatér a feladóhoz, mert a vevő meggondolta magát és eláll a vásárlástól, akkor sztornó számlát kell részére kiállítani a szóban forgó gazdasági eseményről.
Hová lehet értékesíteni
Terméket értékesíteni és szolgáltatást nyújtani az e-kereskedelem során egyaránt lehet belföldön, külföldön: Közösségen belül és Közösségen kívülre, azaz harmadik államba. A létrejött vásárlás során minden esetben meg kell tudnunk állapítani, hogy: magánszemélynek vagy cégnek történt az eladás, illetve a szolgáltatás helye vagy a termékértékesítés hol történt. Ennek a számlán szereplő ÁFA tartalom miatt van jelentősége.
Távértékesítés, a speciális értékesítés
2015. január 1-jétől uniós irányelv alapján a telekommunikációs szolgáltatások, rádiós és televíziós műsorok, valamint elektronikus úton nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások után az igénybe vevő személy letelepedési helye szerinti államban, azaz a fogyasztás tagállamában kell az ÁFA-t megfizetni. Az ÁFA mértékét a teljesítés helye határozza meg, az hogy a nem adóalany vásárló hol lakik vagy tartózkodik.
Milyen nyelvű legyen a számla
Magyar webáruházban történő vásárlásról a számlát magyar nyelven kell kiállítani, de az adatok más nyelven is megjeleníthetők. Amennyiben az ügyfélkör belföldi és külföldi egyaránt, akkor használjunk kétnyelvű számlasablont. Ha a számla részben vagy teljesen nem magyar nyelvű, akkor egy esetleges adóigazgatási eljárás során az adóhatóság kötelezheti számlakibocsátót a számla hiteles fordíttatására. Fizetési módok, lehetőségek Az online kereskedelemben a fizetés történhet átutalással, bankkártyával előre, a helyszínen készpénzzel, utánvéttel, bankkártyás terminálon keresztül. A fizetés variálható a szállítással: bolti átvétel, postázás, postapont, futárszolgálat, csomagküldő átvételi hely, stb. A legtöbb webáruház motor és számlázó már tartalmazza a különféle fizetési módokat és szállítási lehetőségeket.
Folyamatok lefedése
Webshop tulajdonosként vizsgáljuk meg és mérjük fel, hogy az e-kereskedelem során a szolgáltatásnyújtáshoz vagy termékértékesítésünkhöz milyen folyamatok tartoznak. Egy felhőszolgáltatást biztosan nem kell házhoz szállítani, ezért érdemes és egyben költséghatékony a számlát is elektronikusan kiküldeni a vevő részére. Míg egy ruházati webáruház biztosan csomagküldéssel valósítja meg a teljesítést, illetve valószínűleg sok sztornó számlát kell kezelnie (nem megfelelő méret, szín stb miatt). Ezért érdemes a folyamatok alapján választani megfelelő webáruház motort és számlázót, mint például a T-Systems Magyarország Zrt. által forgalmazott Billzone.eu Online Számlázó, amely széleskörben lefedi az e-kereskedelemben felmerült igényeket.
További cikk a témával kapcsolatban:
Cikk forrása: https://ado.hu/ado/online-kereskedelem-szamla-vagy-nyugta/
Amennyiben az ellenértéket – és e szempontból ideértendő az előleg is – készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (mint például a bankkártya) fizette ki a vevő, akkor a fizetéssel egyidejűleg, haladéktalanul ki kell az értékesítőnek állítania a számlát.
A webáruházak jellemzően nem teszik fel a megrendelő űrlapon a kérdést, hogy a vásárló kér-e számlát – később látni fogjuk, hogy egyáltalán lenne-e értelme ennek a kérdésnek -, ugyanakkor a regisztráció, vagy a megrendelés folyamatában a vásárló számlázási és kézbesítési nevét, címét egyaránt elkérik.
A bankkártyával (esetleg az egyre népszerűbb PayPal rendszeren keresztüli) fizetés egyre népszerűbb módja a megrendelés ellenértéke rendezésének.
Az adótörvény pedig tartalmaz egy, a bankkártyával kapcsolatos, a számla kibocsátási kötelezettség alól mentesítő jogcímet.
Az Áfa-tv. 165.§. (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül az adóalany a számla kibocsátási kötelezettség alól akkor, ha a vásárló a megrendelt termék, szolgáltatás teljes (azaz adót is tartalmazó) ellenértékét legkésőbb a teljesítésig, illetve a teljesítés napján, azzal egyidejűleg megfizeti, és nem kéri a számla kiállítását.
(Fontos, hogy e feltételek teljesülése esetén sem adható nyugta akkor, ha vevő adóalany és ebbéli minőségében vásárolt.)
Itt álljunk meg néhány pillanatra! Vegyük példaként az online játékboltot, ahol megrendeltem Barnus unokaöcsém születésnapi játékait. Regisztráltam, megadtam a nevemet, a címet, ahová a csomagot várom, és kitöltöttem a számlázási címre vonatkozó rublikákat is.
Mivel ennek során nem tették fel a kérdést, hogy szeretnék-e számlát, nem volt lehetőségem arra, hogy kifejezetten kérjem a szóban forgó bizonylatot.
Való igaz, a játékok teljes árát a megrendelés leadásával egyidejűleg kifizettem a bankkártyámmal.
A mintegy három nap múlva a postán megérkezett csomagban számla nem, csupán egy nyugta volt.
Térjünk csak vissza a fentebb idézett mentesítő szabályhoz!
Amellett, hogy a vásárló nem kér számlát, és készpénzzel, készpénz-helyettesítő eszközzel fizet, további feltétel, hogy a vásárló a megrendelt termék, szolgáltatás teljes (azaz adót is tartalmazó) ellenértékét a teljesítésig, illetve legkésőbb a teljesítés napján, azzal egyidejűleg megfizeti. Ez az a kitétel, ami eldönti a kérdést!
Történt – a kereskedő részéről – teljesítés akkor, amikor kifizettem a játékok árát, azaz azzal egyidejűleg került sor a fizetésre? Bizony nem!
Szabályos a nyugta? Bizony nem!
A szóban forgó ügylet – termékértékesítés – ugyanis az Áfa-törvény értelmezésében, főszabályként (55.§.(1) bekezdése) akkor minősül teljesítettnek, amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul, azaz jelen esetben akkor, amikor a termék a birtokomban van és felette tulajdonosként rendelkezhetem.
Ez pedig csak abban az esetben lehetséges, ha a küldeményt már átvettem a postástól, a futártól.
Ugyanez a helyzet akkor, ha a vásárló utánvéttel kéri a csomag kézbesítését. Bár itt az ellenérték átvételével egyidejűleg kerül sor a termék átdására, de nem az értékesítő, hanem a posta, a futárcég közreműködésével. Maga a kereskedő csak a termék birtokba adását követően jut hozzá a bevételhez.
A távolsági értékesítés -webáruház – esetében tehát nyugta adása szóba sem jöhet eltekintve attól az esettől, ha a vásárló személyesen veszi át az árut az áruház telephelyén, raktárában és azzal egyidejűleg fizet (persze az már lényegében nem is távolsági értékesítés).